Gyermek nagyothalló készülék

Ha már a kezünkben van gyermekünk diagnózisa a hallássérülésről, egy sor döntést kell hoznunk: a kezelésről, a fejlesztéséről, jövőbeni oktatásáról. A legelső és legfontosabb lépés azonban az, hogy a csecsemő vagy gyermek nagyothalló készülék ellátása időben megtörténjen.

Miért olyan fontos, hogy mielőbb hallókészüléket kapjon a gyermek?

Már maga a hallássérülés felismerése is fontos, hogy mielőbb megtörténjen, így tud időben elkezdődni a gyermek hallókészülék-ellátása. Az ok pedig, ami miatt ezt a szakemberek sürgetik: a beszéd megfelelő fejlődésének biztosítása.

De a beszéd az csak úgy kialakul, nem?

Valóban, a beszéd kialakulása és elsajátítása a halló gyermekek esetében spontánul történik. Nem kell tanítani, hiszen a hallásunk révén folyamatosan kapjuk az ingereket, halljuk a környezetünket, és a környezetünkkel való interakció során kezdjük el próbálgatni a hangunkat, gagyogunk, halandzsázunk, majd kimondjuk az első értelmes szavunkat. Ezt követi a többi, majd egész mondatokat alkotunk. Hallás után sajátítjuk el anyanyelvünk nyelvtanát is, így tudjuk megfelelő sorrendbe tenni a szavakat mondaton belül is.

A hallássérült gyermekek beszédfejlődése azonban már nem ennyire ösztönösen megy végbe, hiszen hallókészülék nélkül elesnek azoktól a hangoktól, amelyek segítik a beszéd spontán kialakulását.

Az a bizonyos kritikus három év

A gyermek életének első három éve a beszédfejlődés legintenzívebb időszaka. Ekkor létfontosságú, hogy megkapja a hangingereket, hogy kialakuljanak a beszéd, a nyelv és a halláshoz szükséges idegi kapcsolatok az agyban.

Ezért fontos, hogy mielőbb megkezdődjön a gyermek nagyothalló készülék ellátása, és biztosítsuk számára azokat az ingereket, amelyekhez hallókészülék nélkül nem jutna hozzá.

Minél hamarabb jut a hallássérült gyermek hallókészülékhez, és kap hallás- és beszédfejlesztést, annál nagyobb eséllyel éri utol kortársait beszédfejlődésében, és válik sikeressé integrációja a társadalomba.

Pici fülbe hatalmas készülék?

Furcsa lehet elképzelni, hogy egészen pici csecsemők fülébe is tehetünk hallókészüléket, de ezek a hallásjavító eszközök jól alkalmazkodnak a fül formájához. A pici méretű, fül mögötti hallókészülékek jól megülnek a fül peremén, a puha, szilikon illesztékek pedig jól illeszkednek a gyermek hallójáratához.

Ugyan a gyermekek füle gyorsan nő, ez nem jelenti azt, hogy az egész hallókészüléket cserélni kell, elég csak az illesztéket cserélni a fül növekedésének ütemében. Ennek idejét általában a gyakori váló gerjedés vagy sípolás jelzi, ekkor ugyanis az illeszték már nem tölti ki a hallójáratot, és nem tudja betölteni rendkívül fontos szerepét: a hang vezetését a gépházból a fülbe.

Egy fontos lépés: a mintavétel

Amíg a gyermek füle folyamatosan nő, gyakori, visszatérő mozzanata lesz az életünknek az újabb és újabb illesztékek igénylése és készíttetése. Ennek pedig elmaradhatatlan része a fülillesztékhez való mintavétel.

Ilyenkor az audiológus a gyermek hallójáratának mélyebb részére helyez egy kicsi pamut és habcsomót, amely a lenyomatvételi anyag útját elálva védi a dobhártyát. Ezután egy gyorsan kötő, gyurmaszerű szilikonanyagot nyom a hallójáratba és a fülkagylóba. Ez kitölti a fület, pár perc alatt megköt, és kihúzva azt a fülből megkapjuk a fül belsejének lenyomatát, – illeszték formájának prototípusát-, ami alapján rövid idő alatt elkészítik majd az illesztéket.

A mintavétel során vigyáznunk kell, hogy a gyermek ne nagyon mozogjon, ne piszkálja a mintát. A nagyobbakkal ezalatt az idő alatt akár el is dönthetjük, milyen színű fülillesztéket szeretnénk. A színes fülillesztékek szórakoztatóvá teszik a gyerekek számára a hallókészülék viselését, és a szülőknek is segít megjegyezni, melyik fülbe melyik illeszték való – ha eltérő színt választanak.

A gyermek nagyothalló készülék kiválasztása és beállítása

A hallókészülék átadását megelőzi egy kiválasztási és beállítási folyamat. A gyermek hallásvizsgálata alapján az audiológus megállapítja, milyen fokú és típusú halláskárosodása van a gyermekünknek, és ahhoz választ hallókészüléket.

Az első hallókészülék fülbe illesztése mindig meghatározó, katartikus élmény. Bekapcsolásakor hall hangot először életében a gyermek, és erre azonnal, erőteljesen reagál: csodálkozik, mosolyog, akár sírhat is.

Az audiológus apróbb változtatásokat végez a hallókészülék beállításain, hogy a hangzás a gyermeknek megfelelő legyen: ne legyen túl éles vagy hangos.

Megtanítja nekünk a hallókészülék használatát is:

• hogyan különböztessük meg a gyermek jobb és bal oldali hallókészülékét,
• hogyan helyezzük be azt a gyermek fülébe,
• hogyan kapcsoljuk ki és be,
• hogyan cseréljünk elemet,
• hogyan hallgassuk meg, jól működik-e,
• hogyan tároljuk,
• hogyan tartsuk tisztán.

Ellát bennünket hasznos tanácsokkal, mint hogy az elemeket várhatóan milyen időközönként kell cserélni majd, illetve mikor esedékes a következő hallókészülék beállítás.

Fontos a folyamatos nyomonkövetés

Egy hallássérült gyermek nem tudja azonnal felismerni és használni a hallókészülékkel hallott hangokat. Ebben segít neki a folyamatos beszéd- és hallásfejlesztés a szurdopedagógussal, és az audiológussal való együttműködés.

Az audiológus a fejlesztésekkel párhuzamosan újabb hallásvizsgálatokat végez, és a változásoknak megfelelően finomítja a hallókészülék beállításait, hogy a gyermek hallásveszteségét a lehető legjobban ellensúlyozza a hallókészülékkel.

Mivel a gyermek még nem tudja megfogalmazni, hogy mit hall, vagy mit sem, a hallásvizsgálatokra, a szurdopedagógus és a család megfigyeléseire alapozva tudja elvégezni a finom változtatásokat. Ezért olyan fontos, hogy a szülők, a gyermek és az audiológus között bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat alakuljon ki.

Hétköznapi kihívások

Ahhoz, hogy a gyermek hallásfejlődése elinduljon, fontos, hogy a hallókészüléket következetesen hordja a kezdetektől minden nap. Ez olykor kihívás lehet, hiszen nem minden gyermek tűri meg a fülében a hallókészüléket, van, aki kitépi a füléből, van, aki nem engedi behelyezni. Néhány apró trükkel azonban kicselezhetjük az ellenállásukat:

• Tegyük a fülükbe akkor a hallókészüléket, amikor a figyelmüket leköti valami érdekes dolog, vagy elmerülnek valamiben.
• Húzzunk a gyermek fejére sapkát vagy fejpántot. Ez megnehezíti a gyermeknek, hogy kiszedje a füléből a hallókészüléket, ugyanakkor biztosan a helyén tartja a készüléket..
• Használjunk csíptető-rögzítőket, amelyek ráadásul aranyos, gyermekeket csábító dizájnban is kaphatóak. Ezzel a hallókészüléket a gyermek ruhájához is tudjuk rögzíteni, így ha ki is esik vagy kiveszi, nem hagyja el egykönnyen.
• Válasszunk színes hallókészüléket, díszítsük fel gyermekünk kedvenc rajzfilm figuráival. Ma már hatalmas a választék ezen a téren, hagyjuk gyermekünk ízlését kibontakozni!
• Legyünk türelmesek, ha a gyermek kiveszi a füléből a hallókészüléket, várjunk pár percet, és csak utána próbálkozzunk újra. Ha nagyon ellenáll, ne erőltessük.
• Érdemes kidolgozni egy napi rutint a hallókészülék behelyezésére és kivételére, tegyük kellemes élménnyé ezt a pillanatot, kapcsoljunk hozzá valamilyen kellemes élményt, mondókát, játékot.

Viszont, ha a gyermek feltűnően sokszor húzza ki a füléből a hallókészüléket, akkor gyanakodhatunk, hogy valami más húzódik meg a háttérben:

• talán hangos a hallókészülék, vagy nem jók a beállítások,
• rosszul illeszkedik a hallókészülék a füle mögé,
• vagy a fülilleszték nyomja, irritálja a fülét,
• esetleg fülgyulladás van kialakulóban.

Hogy néz ki a napi rutin?

A gyerekek hallókészülékét naponta ellenőriznünk kell, különösen az elején, hiszen nem tudják jelezni, ha valami probléma merül fel. Minden behelyezés előtt érdemes végig haladnunk az alábbi probléma lehetőségeken.

Mindig nézzük meg, hogy az elemek nem merültek-e le, ezt az erre alkalmas elemmérő eszközzel megtehetjük. Különösen reggelente fontos ezt megejteni, hogy időben ki tudjuk cserélni az elemet, nehogy napközben merüljön le fejlesztés, óvodai idő vagy iskolai tanóra alatt.

Sztetoklippel érdemes belehallgatni a hallókészülékbe, hogy tudjuk, működik-e, illetve a hangokat ugyanúgy halljuk-e vele, mint máskor. Ha nem, előfordulhat, hogy a készülék működését valami megzavarta: fülzsír, nedvesség, vagy a hallókészülék meghibásodása áll a megváltozott hangok mögött. Ez nagyon fontos része az ellenőrzésnek, hiszen ha mi nem hallunk a készülékkel, az azt jelenti, hogy akkor a gyermekünk sem fog.

Mindig nézzük át, hogy nem dugította-e el a fülillesztéket a fülzsír, száraz-e a készülék, töröljük át tisztító kendővel, esténként pedig tároljuk a helyén, a dobozában.

A jó nagyothalló készülék a gyermek jövőjének záloga

A korai hallókészülék-ellátás és a fejlesztés teremti meg a gyermek jövőjének alapjait. Ez nyit ajtót a gyermeknek a világra, ez vezet a beszédfejlődés felé, biztosítja a gyermek helyét az oktatásban és a munka világában. Így fog tudni beilleszkedni a társadalomba, és megtalálni a saját helyét a világban.