Híres emberek, akik nem szégyellik a hallókészüléküket
A hallókészülék felvállalása még ma sem megy könnyen mindenkinek. Ha tehetik, eltakarják, hosszabbra hagyják a hajukat, nem beszélnek a kommunikációs nehézségeikről, csak próbálnak érvényesülni anélkül, hogy bevallanák: néha ez bizony piszok nehéz.
Még mindig bátorságot kell gyűjteniük sokaknak ahhoz, hogy beszélni tudjanak arról, mit is jelent számukra halláscsökkenéssel élni. Pedig ez egy fontos pontja a társadalmi beilleszkedésnek, a halló embereknek sokszor nincs sok információjuk arról, hogyan kellene viszonyulniuk hallássérült társaikhoz.
Ha beszélünk arról, milyen számunkra halláscsökkenéssel élni, és milyen segítségre van szükségünk a kommunikáció során, sokkal befogadóbb környezetet tudunk kialakítani magunk körül.
Sajnos, sokan a felvállalás nehézsége miatt el sem jutnak odáig, hogy bejelentkezzenek hallásvizsgálatra, helyette inkább halogatják azt, és igyekeznek tudomást sem venni arról, hogy hallásuk lassan de biztosan hanyatlásnak indul. Ez a döntés pedig egyre több kommunikációs nehézséget hoz az életükbe, ami jobban elszigeteli őket környezetüktől, nehezebbé teszi a munkaerőpiacon való helytállást, és elmagányosodáshoz is vezethet.
Néha csak egy jó példa kell ahhoz, hogy a kellő bátorság csírája megszülessen, és valaki elinduljon a felvállalás útján. Példából pedig nincs hiány, egyre többen szólalnak fel a hallássérülés felvállalása mellett, és kampányolnak azért, hogy beszélni kell arról, milyen a hallássérült lét lelki oldala.
Egyikük William Shatner, aki a híres Star Trek sci-fi sorozat színésze, ő elsők között beszélt arról, mennyire megviselte a fülzúgás az életét.
,, A tinnitusom a Star Trek egyik forgatásakor kezdődött, túl közel voltam egy speciális effekt robbanáshoz. Volt nap, amikor nem tudtam, hogy élem túl a fájdalmat. Annyira megrémültem a fejemben zajló szörnyűségtől, hogy azt gondoltam, hogy nem tudom tovább folytatni az életem.”
-nyilatkozta az Amerikai Tinnitus Szövetség arcaként. Azért kampányolt, hogy az emberek merjenek segítséget kérni, ha fülzúgásuk van, mert a kín enyhíthető és kezelhető!
Rob Lowe, aki Az elnök emberei című filmből lehet ismerős számunkra, egy 2006-os interjúban vallott arról, hogy gyerekkorában lett siket az egyik fülére egy diagnosztizálatlan mumpsz miatt.
,, Ahogy öregszem, egyre nehezebb hallanom bizonyos helyzetekben. Például a hangos éttermekben embert próbáló beszélgetni.”
– mondta az újságíróknak. Ennek ellenére karrierje töretlenül ívelt felfelé.
A politikai világában Bill Clinton viselt elsők között hallókészüléket. A volt amerikai elnök nem is választhatott volna más utat, hiszen a politikai gyűléseken semmiről sem maradhatott le, a nyilvános szereplés megkívánta, hogy mindent meghalljon. Hallásvesztését valószínűleg a vadászat és a gyakori, hangos rendezvényeken való megjelenés okozta.
Derrick Coleman az NFL első siket játékosa, aki az amerikai foci játéka közben hallókészüléket visel. Emellett Coleman szájról olvas, így követi az eseményeket meccs közben, és amikor azt kérdezték, hogyan játszik úgy, hogy nem tud száz százalékosan a hallására támaszkodni, azt nyilatkozta, hogy a labdával együtt mozog.
,,Néhányszor elvétek egy mozdulatot, de azért van, mert izgatott vagyok, vagy azért, mert dolgozik bennem az adrenalin, de soha nem a hallásvesztésem miatt. Amikor a labda mozog, akkor vele mozogok, ez ennyire egyszerű.”
Derrick Coleman mellett Lance Allerd, az NBA hallókészüléket viselő játékosa is inspiráló alakja a fiatal hallássérülteknek.
Rajtuk kívül még az Oscar-díjas Halle Berryről is köztudott, hogy hallássérült, ő családon belüli erőszak következtében vált egyik fülére szinte teljesen siketté. Whoopi Goldberg mindkét fülén hallókészüléket visel, saját bevallása szerint a túl sok és hangos zenehallgatás következtében indult romlásnak a hallása, kampányol is a fiatalok hallásáért, hogy felnőtt korukban is hallgathassák kedvenc zenéjüket – hallókészülék nélkül. Gerard Butler féloldalas mosolyát is halláscsökkenésének köszönheti, gyerekkorában műteni kellett a fülét, azóta 50%-os halláscsökkenéssel él.
A fiatal generáció egyre bátrabban szólal meg a hallássérült mindennapokról, azokat érintő kérdéskörökről. Ismert vlogger a témában Rikki Poynter vagy Jessica Flores, de olyan fiatal színészek is sokat tettek a tabuk ledöntéséért, mint Katie Leclerc, az Elcserélt lányok sztárja, vagy Millie Bobbi Brown, a Stranger Things világhírű Tizije.
Magyarországon ugyan még nem tudunk ennyi híresen ismert nevet felsorolni, pedig a hallássérült közösségben is sok tehetséges fiatal bújik meg. Sztárok közül Szabó Győző beszélt nyíltan halláscsökkenéséről, aki gyerekkora óta küzdött kommunikációs nehézségekkel sérült dobhártyái miatt. Végül egy műtéti beavatkozás után javult a hallása, de a régi hallását már sosem kapja vissza. A színész egy időben erősen támaszkodott a szájról olvasásra, gyakran a kollégái segítették színészi munkájában abban, hogy tudja, mikor következik ő a színpadon.
A szép siket modell, Weisz Fanni nevét már országszerte ismerik, nyíltan vállalja hallássérülését. De említésre méltó Szabó Gergely, hallássérült divattervező is, aki megnyerte a Divatkreátor versenyét is a TV2-n, maga mögé utasítva számtalan más tehetséges tervezőt.
Biatovszki Míra hallássérült olimpikonként vonult be a köztudatba, a 26 éves mesterlövész lánynak 3 olimpiai arany- és 2 bronz érme van. Seres-Kormány Anita Siketlimpián tájfutóként ért el figyelemre méltó helyezést. Azóta is a futás szerelmese, annyira, hogy amikor kisfia megszületett, akkor sem mondott le róla: babakocsis félmaratonokon indult. Ismerős lehet még Mikesy Levente neve is, aki hallássérültként lett állatorvos, vizsgálataihoz speciális sztetoszkópot használ.
Ha blogot szeretnénk olvasni a témában, érdemes felkeresni a Sinosz Hangforrás blogját, amit egy hallássérült lány, Kajtár Dóri vezet jelenleg, vagy A Hallás Társasága Alapítvány Susogások blogját, amit a Szájkóder egykori bloggere, Puha Andrea vezet. Általuk is belátást nyerhetünk a hallássérültek hétköznapjaiba, és válaszokat kaphatunk kérdéseinkre.
Ahogy a fenti sorokból is láthatjuk:
nem vagyunk egyedül, és a siker sem kerül el bennünket hallássérültként. Nem érdemes halogatni a szembesülést a hallássérülés tényével, sem takargatni hallókészülékünket, hiszen van mire büszkének lennünk.